Tiszafüred kedvező fekvésének köszönhetően már az őskor emberének is kedvelt telephelye. Az újkőkortól napjainkig szinte folyamatosan lakott. A régészeti leletek arra utalnak, hogy a lakosság fő feladata a tiszai átkelőhely védelme lehetett.Az egyik települést, az I. Istvántól vám- és révjogot nyert, ma Tiszafüredhez tartozó Örvényt, 1965-1971 között tárták föl. Ez a legteljesebben feltárt Árpád-kori településünk egyike. Örvény és Füred neve az írásos forrásokban legkorábban 1261-ben, illetve 1273-ban fordul elő. Az itt lakók a váradi püspök halászai, de egyházi vonatkozásban az egri püspöknek van szuverén joga Füreden. Füred egészen a XVI. század első harmadáig tartozik a nagyváradi püspökhöz. Az 1500-as évek első felében a település és az akkor már lakatlan kócsi-határ világi birtok lesz. 1536-tól Füred Szapolyai János állandó tiszai táborozásának helye, majd a király adományaként állandó birtoka Szemere Sebestyén váradi kapitánynak. A török hódoltság idején Füred is török kézre kerül.A tizenöt éves háború idején a harcok következményeként Füred valószínűleg kétszer is -1596-ban és 1599-ben - elnéptelenedik néhány esztendőre. A lakatlanul álló falut új telepesekkel és jobbágyokkal a Szemere családba beházasodó Várady Pankotay János földbirtokos igyekszik benépesíteni. Azoknak a füredi jobbágyoknak, akik visszatérnek a faluba, 6 évi adómentességet ígér. A Rákóczi-szabadságharc idején a falu a szomszéd településekkel együtt szolgáltatásokkal és önkéntes csapatokkal csatlakozik a szabadság zászlaja alá. Ennek megbosszulására a császári és a délvidéki rác martalóc csapatok feldúlják Füredet. A XVII. század végétől a Rákóczi-szabadságharc befejezéséig 5 alkalommal válik lakatlanná a falu. Ennek ellenére mindig újranépesedik, főként a környező falvak református vallású lakóival.A sokszori megpróbáltatások után, nagy engedmények árán - pl. 3 évig nem kell adót fizetni - sikerül más vármegyéből lakosságot toborozni. Füred a fejlődését két tényezőnek köszönheti. Az első, hogy 1701-ben a falu egyik földesura - a Szeghalmy család tagja - Füred és Kócs felét eladja a jobbágyoknak, akik ezáltal több évre mentesülnek kötöttségeiktől. A másik fontos tényező, hogy a falu szárazföldi és vízi utak találkozásánál, a tiszai átkelőnél található. Az 1730-as évek közepén a falu teljes területe ismét földesúri joghatóság alá kerül.Az 1740-es évek közepén a település Mária Teréziától vásártartási jogot nyer, mely a mezővárosi jog megszerzésével is társul. A XVIII. század végétől az állandó nagy forgalom eredményeként a mezőváros erőteljes fejlődése figyelhető meg. A század második felétől kibontakozik a kereskedelem. 1833-34-ben Pankotay Józsa György állandó fahidat épített a Tiszán, így Füred fontos vízi átkelőhely lesz. Fejlődésnek indul a háziipar jellegű kézművesség, a szűcs, a csizmadia, a szabó és a nyerges mesterség. A céhek működéséről a XIX. század elejétől vannak adatok. 1854-ben már 104 céhes iparost számlál Füred. A mezőváros ekkor igen jelentős szerepet tölt be a környező falvak között. Az 1848. március 15.-i forradalom híre csak hetekkel az események után jut el Tiszafüredre. A mezőváros lakói szimpátiával és reménykedve fogadják a fejleményeket. Ennek legfőbb bizonyítéka a nemzetőrség gyors megszervezése, és a jelentkezők kiemelkedően nagy száma. Tiszafüred elkötelezett híve a forradalomnak. 1849. januárjától Tiszafüred az események központjába kerül. Dembinski annak érdekében, hogy Pestet visszafoglalja, hadműveleti bázisnak Füredet nevezi ki. A sorsdöntő hadműveletek tervei is itt születnek. Kossuth Lajos két alkalommal is jár városunkban, ahol fontos döntéseket hoz a katonai vezetők személyéről. Ekkor kerül először Kiss Pál a szuronyrohamok hőse városunkba. Ezen események után Tiszafüred kiesik a szabadságharc fősodrából, de 1849 januárjától augusztusig hadikórház működik a városban. A XIX. század második felétől a XX. század közepéig a településen a lakosságszám dinamikusan növekszik, 10840 főre nő. A XIX. század második felében Tiszafüred járásszékhellyé válik, és a kiépülő polgári közigazgatás járási szintű intézményei (pl. főszolgabírói hivatal, járásbíróság, adóhivatal, telekkönyvi hivatal, csendőri szakaszparancsnokság) jelennek meg. A modern infrastruktúra kiépülése elősegíti az agrárváros további fejlődését (pl. posta, telefon, járda, közvilágítás, villany, gyógyszertárak, bankok, üzletek, vendéglők, szállodák). Az 1890-es években kiépülő Tiszafüredet érintő vasúti szárnyvonalak a település fejlődését alapvetően befolyásolják. A korábbi céhes kézműipar szolgáltató kisiparrá alakul át. A régi szakmák differenciálódnak, új szakmák jelennek meg. A lassan polgárosodó mezőváros iparát elsősorban a kisüzemek jellemezik. Az 1910-es évek elején a gyáripart két gőzmalom, egy kefegyár és egy téglagyár képviseli a néhány segédet és tanoncot foglalkoztató műhelyek mellett. A társadalmi életben is elindul a rétegződés. Kialakul a vezető állami tisztviselő réteg. A mezőgazdaság területén a nemesi származású középbirtokosok, az iparban és kereskedelemben a polgári eredetű, zsidó származású családok a legbefolyásosabbak. A középréteget a kiskereskedők, kisiparosok, közalkalmazottak és értelmiségiek alkotják. A lakosság nagy részét a törpebirtokosok, mezőgazdasági munkások és napszámosok jelentik családtagjaikkal együtt. Ezek a rétegződések határozzák meg a kaszinók és a különféle egyletek létrejöttét. A két világháború a polgári fejlődést derékba töri. Jelentős események városunk történetében az 1950-es évektől: 1950: Közigazgatási átszervezés: Tiszafüred Heves megyéből, Szolnok megyébe kerül 1960-as évek vége: Megalakul a Hajó- és Darugyár, és a Kőbányai Gyógyszergyár csomagolóüzeme 1966: Tiszaörvény Tiszafüred közigazgatási része lesz 1970: Füredet nagyközséggé nyilvánítják 1972: Tiszafüred határában 2500 hektár területű, védett madárrezervátumot hoznak létre 1976: Tiszaszőlős, Tiszafüred közigazgatási része lesz 1984: Tiszafüredet várossá nyilvánítják 1989: Megépül a Városi Sportcsarnok 1990: Megszűnik a Ganz Danubius (a Hajó- és Darugyár jogutódja) 1992: Megalakul a Tiszafüredi Kulturális és Információs Egyesület, amely létrehozta ama is működő FŐNIX városi televíziót. Napjainkban Füred TV néven egy másik helyi televízió is tájékoztatja a lakosságot a helyi eseményekről. 1992-től: a Tiszafüredi Tudósító közli a város történéseit 1994: Új Délibáb címmel körzeti újság jelenik meg 1998: Megszűnik a Richter Gedeon Gyógyszergyár füredi üzeme Iskolaátszervezés keretében megszűnik a Kiss Pál, és a Széchenyi István Általános Iskola 2000: Népszavazást írnak ki Tiszaszőlősön. Ennek értelmében a 2002-es választásokon saját képviselő testületet választanak a községben. http://www.tiszafured.hu/